Bevezetés
A gyakorlat célja, hogy bemutassa, milyen eltérő nézőpontok lehetségesek a háború végével kapcsolatban. Az, hogy az egyes emberek a háború végét felszabadulásként vagy inkább vereségként élték meg, nagyrészt az egyéni helyzetüktől függött. Történelmi források, például fényképek és szemtanúk beszámolói elősegítik, hogy a diákok képessé váljanak különböző nézőpontokkal azonosulni, illetve reflektálni tudjanak azokra. A nézőpontok sokféleségének megismerése rávilágít arra a problémára is, hogy miért jelent a háború végének feldolgozása mind a mai napig nehézséget.
Felkészülés a gyakorlatra
Jelöljünk ki a padlón egy vonalat ragasztószalaggal! A vonal két végén helyezzünk el egy-egy papírlapot, az egyiken a „Felszabadulás”, a másikon a „Vereség” felirattal! Az osztályterem adottságaitól és lehetőségeitől függően alternatív megoldásként a vonal és a feliratok egy táblán vagy az üres falon is elhelyezhetők.
Nyomtassa ki az 1. Mellékletet (fényképek és idézetek a háború végéről), szükség esetén laminálja, és tegye lefelé fordítva egy asztalra!
Ez a gyakorlat online is elvégezhető, de a diákok intenzívebben élik meg az élményt, ha a teremben tartózkodnak és maguk is részt vesznek a tevékenységben.
Bevezetés „Nulladik óra” – egy ellentmondásos kifejezés megismertetése
A nyugatnémet történetírásban gyakran használják a Stunde Null (nulladik óra) kifejezést a háború végének megjelölésére. Ezt a kifejezést vitassuk meg az órán!
Főbb kérdések:
- Mit jelent a „nulladik óra” kifejezés?
- Valóban értelmezhető „nulladik óraként” a háború vége? Milyen érvek szólnak mellette és ellene?
- Hogyan vélekedsz te magad a „nulladik óra” kifejezésről?
- Párhuzamba állítható-e a „nulladik óra” kifejezés és a „felszabadulás”–„vereség” ellentétpár?
1. lépés:A diákokelhelyezik magukat
Mindegyik diák húz egyet a lefelé fordított kártyák közül (1. Melléklet). Megmutatják a képet az osztálytársaiknak, vagy hangosan felolvassák a szöveget. Ezután eldöntik, hogy hol helyezzék el magukat a „vereség” és a „felszabadulás” mint két szélső érték közötti egyenesen.
A kérdés a következő:
Hogyan élte meg a képen szereplő személy vagy a szöveg szerzője a háború végét? Vereségként vagy felszabadulásként érzékelte a háború végét?
2. lépés: Saját választásmegindoklása
Miután minden diák elhelyezte magát az egyenesen, a tanár körbejár és megkérdezi a diákokat:
- Miért éppen ezen a ponton helyezted el magad?
- Mit gondolsz, miért értelmezhette a szöveg szerzője vagy a képen látható személy ugyanúgy a háború végét, mint te?
3. lépés: Osztálytermi vita
A többiek értékelik a diáktársuk választását. Egyetértenek-e az általa kijelölt pozícióval, vagy más választás is elképzelhető?
A végén: a tanár egyértelművé teszi, hogy a háború végének nincs egyetlen kizárólagos értelmezése, hanem mindenki másképp élte meg ezt az eseményt.
Melléklet 1