Bevezetés
Ez a feladat arra ösztönzi a diákokat, hogy kritikus szemmel vizsgálják meg a május 8. mint lehetséges németországi nemzeti ünnepnap körül folyó nyilvános vitát. 2020 óta újra és újra fellángol a vita Németországban arról, hogy hivatalosan is nemzeti ünneppé nyilvánítsák-e május 8-át. Erre reagálva a berlini szövetségi kormány 2020-ban, majd 2025-ben ismét – a második világháború európai befejezésének 75., illetve 80. évfordulójára emlékezve – munkaszüneti nappá nyilvánította május 8-át. A diákok szerepjátékon és vitán keresztül megismerkednek a második világháború végére való emlékezés különböző nézőpontjaival, és betekintést nyernek abba, milyen tényezők formálják az emlékezetkultúrát, és hogyan zajlik az a körül forgó társadalmi vita.
1. lépés: A szerepek előkészítése
Az osztály hat különböző csoportra oszlik, amelyek mindegyike egy-egy szerepre készül fel:
- Történész: Elutasítja, hogy május 8-át a nemzetiszocialista uralom alóli felszabadulás emléknapjának nyilvánítsák, mivel úgy ítéli, hogy ez a nézet túlságosan egydimenziós, és tart a történelmi emlékezet átpolitizálódásától.
- Politikus: Támogatja az emléknap bevezetését, mivel az erősíti a béke megőrzésének gondolatát és elősegíti a történelmi tudatosságot a lakosság körében. Ugyanakkor rámutat arra, hogy figyelembe kell venni a politikai folyamatok sajátosságait is.
- A fiatalság képviselője: Pozitívan értékeli május 8. emléknappá nyilvánítását, mivel az elősegíti a fiatalok történelmi és politikai nevelését.
- Gazdasági szakértő: Ellenzi az emléknap bevezetését, mivel az gazdasági veszteséggel járna.
- Polgárjogi aktivista: Támogatja május 8. emléknappá nyilvánítását, amennyiben az ráirányítaná a figyelmet az emberi jogok, az együttműködés és a szolidaritás jelentőségére.
- Moderátor: Előkészíti és vezeti a beszélgetést.
Minden csoport kap egy szerepkártyát (1. Melléklet) a felkészülést segítő érvekkel. Ezt követően minden csoportot egy-egy fő képvisel a vita során.
2. lépés: Panelbeszélgetés
A diákok panelbeszélgetést folytatnak. Ragaszkodniuk kell a szerepleírásukhoz, és az adott szereplő nézőpontjából kell érvelniük. Ily módon mélyebb betekintést nyernek annak a kérdésnek a történelmi, politikai, társadalmi és gazdasági dimenzióiba, hogy nemzeti vagy európai ünneppé nyilvánítsák-e május 8-át.
A beszélgetés során számos kérdés merülhet fel:
- Milyen ma május 8/9. megítélése a lakosság körében – valóban a felszabadulás napja-e ez a legtöbb ember számára?
- Melyik másik dátum lenne alkalmasabb nemzeti ünnepnek, ha meg szeretnénk emlékezni a háború és a náci rezsim végéről?
- Hogyan tekintettek május 8/9-re a volt Kelet-Németországban, és milyen mértékben kapcsolódik egyúttal ez a dátum egy nem demokratikus állam megalapításához is?
- Milyen feszültséget vagy ellenállást válthat ki május 8. nemzeti ünneppé nyilvánítása, különösen a szélsőjobboldali vagy revizionista csoportok részéről?
Azt is megengedhetjük, hogy a hallgatóság kérdéseket tegyen fel, ezáltal az osztály egészét bevonhatjuk a vitába.
3. lépés: A vita értékelése
A vita végén értékeljük közösen az elhangzottakat!
Ebben többek között a következő kérdések merülhetnek fel:
- Hogyan érezték magukat a résztvevők az általuk játszott szerepben?
- Mely érvek voltak a legmeggyőzőbbek? Miért?
- Képesek voltak-e megérteni egymás érveit?
- Sikerült-e kompromisszumos megoldást találni?
Érdekes lenne azt is felmérni, melyik vélemény az uralkodó az osztályban.